Beszéljetek egymással! Figyeljetek oda egymás szavára, hangjaira, szívének dobbanásaira és testének minden apró rezzenésére! Vegyétek észre egymást! Hogy mit akarhat, mi az, amit nem mer mondani. Nagyon fontos a beszéd, hisz vannak dolgok, melyeket nem lehet egyszerűen testtel, érzésekkel megmutatni. Az apró pici félreértések viszont lehetőségeket vesznek el. Olyan dolgokat, melyet feltölthetnek és sugárzóvá tehetnek egy sötét, magányos éjszakát is.
Egyedül lenni nem jó. Erre mindenki rájött már az oviban is. Főleg akkor nem jó, mikor lehetőség lenne azzal az emberrel lenni, akit szeretünk, akibe szerelmesek vagyunk. De a rosszkor bezárult száj kipukkantja a lehetőségek lufiját és nem marad semmi más, csak a fülben visszhangzó durranás... hogy hogy lehettem ilyen hülye...
Együtt jobb és könnyebb! Ha kimondod mit akarsz, tudni fogja mire vágysz, ha kimondja mire vágyik, tudni fogod mit akar. Csak ne hagyjuk elveszni a lehetőséget, mert az többet érhet mindennél! Együtt pedig a legveszélyesebb dolog is a legcsodálatosabb pillanat lehet. Csak merd kimondani amit nem mertél! Csak mondd... hogy hallhassam...